Illetékesek

Ez a hét nem volt annyira prodoktív, vagyis én nem voltam, mint kellett volna. Van egy minisztériumi munkám, amit a jövő hét közepéig meg kéne csinálnom, de semmire nem haladtam vele. Mindig közbejön más, és persze eleve sokat vagyok a babával, bár nem ezért nem haladtam...

Ami közbejött: DT-vel megírtunk egy kis képzési anyagot anyakönyvvezetőknek. Ezügyben kellett párat telefonálni is, bár az IRM-től azt, akit kellene (osztályvezető, aki képzést tart anyakönyvvezetőknek jövő csütörtökön), nem sikerült elérnem. Ma lett volna benn, de nem vette fel a telefonját. Hétfőn újra próbálkozom. Meg egyeztetések voltak, hogy ki fizeti a nyomdát (a Háttér), ki tördeli, mikorra, mikorra kell készen lennie, mikorra kell elvinni a képzés helyszínére, meg anyakönyvvezetőkkel is beszéltem, bár ebből még semmi nem sült ki.

Elképesztő, tényleg, hogy elfogadnak egy ilyen törvényt, mint a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló, és nincs hozzá semmi anyag az érdeklődőknek, felvilágosítás, szolgáltatók LMBT-érzékenyítése, stb. De még csak el sem lehet érni az illetékeseket, vagy nincsenek is ilyenek, rossz esetben...

Amúgy meg az van, hogy ha el kell intéznem pár telefont és megbeszélést, akkor szétszabdalódik az időm, és nem megy az írós munka, és ez zavar.

***

Más:
a Holland Nagykövetség elfogadta az IA-pályázatot (LMBT szülős projekt), a késésünk ellenére (elvileg nem késtünk, csak a határidő napján tele volt a postafiókjuk és nem ment át a pályázat, aztán ezt napokig nem vettem észre, mert Strasbourgban voltam -- de később újraküldhettem). A jövő héten döntenek a támogatásról. A fenébe is, valaki már kifizethetné! Pl. ők. A Norvég Civil Alaptól nem kaptunk támogatást, de elvileg a támogatásokról döntő Autonómia Alapítványnak meg kell írnia a hónap végéig, hogy miért. Párezer euró kellene rá, és mindenféle szervezet simán kapott 25ezret is... Vajon miért szórták ki? Durva, hogy egy ilyen kicsi projektre ennyire nehezen lehet pénzt szerezni. Persze a jelentést meg lehetne írni pénz nélkül is, de terjeszteni, sajtókampányt, honlapot csináltatni -- ehhez kell a pénz. Még két amerikai alapítvány van a talonban, meg a hollandok.

***

Lezárult egy fordítási munkasorozat, amit csináltam (etnográfia magyarról angolra), kár hogy vége, szerettem. Könyvismertetőket fordítottam egy nemzetközi munkacsoportnak.

VII. kerület

Ma estefelé jártam a Rákóczi úton, a Keleti és a Blaha Lujza tér között, meg beljebb is, a Huszár utcában és a Rózsák terén. Volt lakóhelyem közvetlen közelében. (Vagy 4 éven át laktam egy bérelt lakásban a Munkás utcában.) Most nagyon szomorú az a vidék. A Huszár utca olyan, mint volt -- mindenki ismer mindenkit, gyatra minőségű "elegáns" munkahelyi ruhákban mentek hazafelé nők. De a Rákóczi... Súlyos. A Keleti felőli végeken minden üzlet bezárva, szemétárusok és üres kirakatok... Nagybetegnek látszó nők kutyát sétáltattak, ketten ültek az autók mellett a zajban és cigarettáztak, pusztulás volt ott, na.

Irkál

Ma végre hozzájutottam, hogy rendesebben tudjak dolgozni az anyakönyvvezetőknek írt szövegen. Nem sok az egész, de fontos, hogy jó legyen. Elküldtem véleményezésre.

Most a minisztériumnak kell valamin dolgoznom pár napot, véleményeket és kiegészítéseket írok az FRA jelentéseihez az LMBT emberek jogi és társadalmi helyzetéről az EU-ban.

Aztán nekifekszem rendesen a disszertációm átírásának.

(Halk sóhaj: regényeket olvasnék... Írnék is...)

Időközben

DT küldött egy levelet, amiben egy csomó hasznos tipp van, hogy miről kell elgondolkodtatni az anyakönyvvezetőket, mit kellene a tudtukra adni, és már csak meg kellene rendesen írni, de valahogy nem tudok koncentrálni.

És időközben elmentem valami beszélgetésre a melegek gyerekvállalásáról, és olyan kicsit uncsi volt, bár biztosan hasznos az ilyesmi, csak zavar, hogy nem tudom, mit gondol a közönség (fiatal melegek voltak).

Szakmai

Tegnapelőtt felhívtam egy oktatásszervező Kft. oktatásszervezőjét, hogy ha már úgyis képzést szerveznek bejegyzett élettársi kapcsolat ügyben az anyakönyvvezetőknek, akkor rakhatnának bele egy rövid LMBT-érzékenyítő részt. 30 percet, vagy valami, hogy az anyakönyvvezetők kérdezhessenek, ha van kérdésük. Mire a szervező: de hát ez szakmai képzés lesz. Mintha az LMBT-ség evidens módon szembenállna a szakmaisággal. Mondtam neki, hogy az LMBT szervezetek is szakmai képzéseket tartanak... Aztán írtam inkább levelet az ügyvezetőnek, hogy írásban kelljen kidobniuk, ha azt akarják. Az eredmény: a programba már nem fér bele semmi, de ha írásos anyag készül, azt belerakják mindenki mappájába. Hát akkor kell írásos és képes anyag. Azt nem egészen értem, hogy ezt miért nekem kell megírnom, de hát nyilván azért, mert más nem írja. Feladat még: ha lehet, kideríteni, hogy az anyakönyvvezetőknek milyen kérdéseik vannak. Úgy tulajdonképpen.

Dense, dense

Amit hazafelé olvastam (LMBT jogi anyagok után): Sári B. László: A hattyú és a görény. Dense, dense szöveg, néhol lehetne lazábban írni, jobban megírni... De megfontolásra nagyon is érdemes dolgok vannak benne, persze. Na majd ha én is hozzájutok a disszertációm átírásához (szept. 15. a határidőm, november végén megjelenik ez az én könyvem!), akkor látom, hogy megy az irodalomelmélet meg a nemtúlsűrűség...

Strasbourg

De hogy milyen jó volt Strasbourgban! A munka is, stabil és dolgos napok, szerdán és csütörtökön reggeltől estig, nagyon kevés szünettel (egyesek elájultak, komolyan), pénteken meg délig, de meg a város, a város! Nyári, vizes, régiépületes, multikulti, színes, nyugodt. Az Európa Tanács központi városa, nem véletlenül, na.