2009. május 15., péntek
Neurotika
Knud Romer könyve nekem inkább érdekes idegbetegségrajz, olyan Eric Berne-mintára írt sorskönyv-analízis (mennyire rossz az embernek, ha a szülei teljesen neurotikusok, sőt pszichésen annál is jobban sérültek, viszont neurózisaik családi és történelmi gyökerűek, nem "spontán" kialakultak), egyébként jól megírva, mint regény. Írnom kell róla valamit most már, igyekszem.
2009. május 13., szerda
Kemény
Tegnap további háttéranyagokat írtam az Inter Alia pályázatához az LMBT szülőséggel kapcsolatban. Közben jót leveleztem Kanadában élő, eredetileg szerb ismerősömmel. (Csodálom, ha valaki el tud menni innen. Igaz, neki nem nagyon volt más választása: annak idején szétbombázták az egyetemét, mielőtt befejezhette volna, hát elment Amerikába tanulni. Pszichológus lett belőle, és Kanadában telepedett le.)
Ma a nagymamaprojekttel haladtam valamennyit. (Nők élete a 20. században. Meg nem jelenő életek megírása.)
Ezenfelül keménykedtem, pedig ezt utálom. Még mindig nincs szerződésem az esélyegyenlőségi munka ügyében, ami így két hónap után már képtelenség. Dolgozni sem lehet így. Meg Strasbourgba menni sem. Június elején kellene megint mennem, és eleve nem sok kedvem van hozzá (megint itthagyni a babát), meg ez olyan, amit írásban is pompásan lehetne csinálni, inkább szimbolikus, hogy összegyűlnek ET-tagállamok képviselői LMBT-ügyben valamit alkotni, persze a szimbolikusságok is fontosak... Viszont a kedvemtől függetlenül: adminisztrálhatatlan az egész, ha nincs munkaszerződésem: nem fogok megint 4 napra kilépni a GYED-ből, mert a napidíj (ami persze elmegy ott ételre) személyi jövedelemadó-köteles. Akkor lépek ki a GYED-ből, de hosszabb távra, ha végre meglesz a szerződés, és munkaviszonyba vesz a cégünk. És nem mellesleg: akkor kerülök olyan státuszba, hogy végre rendesen dolgozhassam azon, amin kellene. Szóval megmondtam, hogy csináljanak valamit, mert szerződés nélkül nem megyek el a strasbourgi megbeszélésre.
A másik keménykedés: a könyvelőnknek nincs kedve vagy ideje dolgozni, miközben mi jó sokat fizetünk neki. Ma írnom kellett neki, hogy csinálja már meg a dolgát.
Egy blogbejegyzés is a munkanaplóba:
http://interalia.org.hu/2009/05/noi-mesek-noi-hisztik.html
Ma a nagymamaprojekttel haladtam valamennyit. (Nők élete a 20. században. Meg nem jelenő életek megírása.)
Ezenfelül keménykedtem, pedig ezt utálom. Még mindig nincs szerződésem az esélyegyenlőségi munka ügyében, ami így két hónap után már képtelenség. Dolgozni sem lehet így. Meg Strasbourgba menni sem. Június elején kellene megint mennem, és eleve nem sok kedvem van hozzá (megint itthagyni a babát), meg ez olyan, amit írásban is pompásan lehetne csinálni, inkább szimbolikus, hogy összegyűlnek ET-tagállamok képviselői LMBT-ügyben valamit alkotni, persze a szimbolikusságok is fontosak... Viszont a kedvemtől függetlenül: adminisztrálhatatlan az egész, ha nincs munkaszerződésem: nem fogok megint 4 napra kilépni a GYED-ből, mert a napidíj (ami persze elmegy ott ételre) személyi jövedelemadó-köteles. Akkor lépek ki a GYED-ből, de hosszabb távra, ha végre meglesz a szerződés, és munkaviszonyba vesz a cégünk. És nem mellesleg: akkor kerülök olyan státuszba, hogy végre rendesen dolgozhassam azon, amin kellene. Szóval megmondtam, hogy csináljanak valamit, mert szerződés nélkül nem megyek el a strasbourgi megbeszélésre.
A másik keménykedés: a könyvelőnknek nincs kedve vagy ideje dolgozni, miközben mi jó sokat fizetünk neki. Ma írnom kellett neki, hogy csinálja már meg a dolgát.
Egy blogbejegyzés is a munkanaplóba:
http://interalia.org.hu/2009/05/noi-mesek-noi-hisztik.html
2009. május 11., hétfő
Háttér
Túl könnyen teszek ilyen recenzióírós ígéreteket? Egyelőre nem nyűgözött le Romer könyve, de majd a végén írok róla.
Ma a nap nagy részében háttéranyagokat írtam az Inter Alia pályázatához.
Ma a nap nagy részében háttéranyagokat írtam az Inter Alia pályázatához.
Bán Zsófia: Próbacsomagolás
"Befaltam", tetszett.
Az anatómia melankóliája -- Nádas Péter: Párhuzamos történetek. Mi nem jelenik meg a magyar irodalomban, hát igen. (25. o.) A II. világháborúban való részvétel... a holokauszt... a test, a szexualitás, illetve ezek nyelvezete... a cigányok, a zsidók története... Képek Nádastól, ezekről, pont.
W.G. Sebald: Kivándoroltak; Austerlitz -- ezeket majd elolvasom
Irónia Kertész Sorstalanságában + Kisfiú propelleres hidroplánnal
A családi fényképekről szóló írás! + a különösen személyes Papafilm a végén.
Ezek voltak nekem a legfontosabbak. Írás, elemzés, és beszélő személy jó egységessége, megmutatkozása.
Máshol:
http://www.litera.hu/hirek/probakorok-a-probacsomagolasrol http://www.revizoronline.hu/hu/cikk/1225/ban-zsofia-probacsomagolas/?label_id=253&first=0
Az anatómia melankóliája -- Nádas Péter: Párhuzamos történetek. Mi nem jelenik meg a magyar irodalomban, hát igen. (25. o.) A II. világháborúban való részvétel... a holokauszt... a test, a szexualitás, illetve ezek nyelvezete... a cigányok, a zsidók története... Képek Nádastól, ezekről, pont.
W.G. Sebald: Kivándoroltak; Austerlitz -- ezeket majd elolvasom
Irónia Kertész Sorstalanságában + Kisfiú propelleres hidroplánnal
A családi fényképekről szóló írás! + a különösen személyes Papafilm a végén.
Ezek voltak nekem a legfontosabbak. Írás, elemzés, és beszélő személy jó egységessége, megmutatkozása.
Máshol:
http://www.litera.hu/hirek/probakorok-a-probacsomagolasrol http://www.revizoronline.hu/hu/cikk/1225/ban-zsofia-probacsomagolas/?label_id=253&first=0
2009. május 7., csütörtök
Örülésnapló
A dán Knud Romer könyvét olvasom, mert megígértem a fordítójának, hogy írok róla. (Aki pislog, fél a haláltól)
Örülésnapló:
egyszer azt olvastam egy blogban, hogy a szerzője elhatározta: mindennap leír három jó dolgot, ami aznap történt vele. A jó dolgok nem állhatnak valami tagadásából ("örülök, hogy valami nem következett be") és nem utalhatnak más örömére ("jó volt, hogy a gyerek örült"). Rám férne egy ilyen gyakorlat, mert néha (gyakran) úgy érzem, kevés időt szánok a jó dolgok értékelésére, és a kelleténél többet nyafogásra.
A mai 3 jó:
- beszélgettem egy értelmes nővel egy anyuka+gyerek rendezvényen, jó volt;
- találkoztam és beszélgettem B. Annával, akit rég láttam;
- este e-mail várt arról, hogy egy nagy alapítvány, amely támogathatná az IAA projektjét, kérdezősködött az egyik ajánlónknál, aki jókat írt rólunk (ezt írta az ajánlónk).
Örülésnapló:
egyszer azt olvastam egy blogban, hogy a szerzője elhatározta: mindennap leír három jó dolgot, ami aznap történt vele. A jó dolgok nem állhatnak valami tagadásából ("örülök, hogy valami nem következett be") és nem utalhatnak más örömére ("jó volt, hogy a gyerek örült"). Rám férne egy ilyen gyakorlat, mert néha (gyakran) úgy érzem, kevés időt szánok a jó dolgok értékelésére, és a kelleténél többet nyafogásra.
A mai 3 jó:
- beszélgettem egy értelmes nővel egy anyuka+gyerek rendezvényen, jó volt;
- találkoztam és beszélgettem B. Annával, akit rég láttam;
- este e-mail várt arról, hogy egy nagy alapítvány, amely támogathatná az IAA projektjét, kérdezősködött az egyik ajánlónknál, aki jókat írt rólunk (ezt írta az ajánlónk).
2009. május 6., szerda
CV
1.
Egyetemi tanulmányok:
ELTE magyar szak (1992-1998)
ELTE angol szak (1993-1998)
CEU (1998-99) MA, Gender
ELTE BTK Doktori Iskola, Modern Angol és Amerikai Irodalom (1998-2001), doktori (PhD) fokozat megszerzése (irodalomtudomány, angol-amerikai irodalom): 2005.
Disszertációm címe: „Privilégium és átok”: Metanarratíva-kritika Angela Carter és Salman Rushdie írásaiban.
2.
Publikációk
Egyetemi éveim alatt és később tanulmányaim és fordításaim jelentek meg itt-ott (Jelenkor, ÉS, Café Bábel, Anachronist, kisebb cikkek a Magyar Narancsban). Szerkesztettem verseskötetet (A Gateway to the Sea / Kapu a tengerhez, kortárs skót költők antológiája, társszerkesztés, 1999), környezetvédelmi tananyagot (The Green Pack / Zölt útipakk, Regional Environmental Center, 2003), fordítottam gender-, LMBT- és queer-témájú könyveket, pl. Annamarie Jagose: Bevezetés a queer-elméletbe, Új Mandátum Könyvkiadó, Bp., 2003; Vanessa Baird: A szexuális sokféleség, HVG, Bp., 2004; Judith Butler: Jelentős testek, Új Mandátum Könyvkiadó, Bp., 2005. Az utóbbi években szociológiai tanulmányokat fordítottam angolra az MTA Regionális Kutatások Központja, a Jelenkutatások Alapítvány és egyetemi tanárok, kutatók számára.
Kötet
"Privilégium és átok": Salman Rushdie, Angela Carter és a kultúrakritika. Anonymus Kiadó, Budapest, 2009
Tanulmányok
"A massive double poem". Tennyson's In Memoriam (1833-1849). The Anachronist, 1996, 185-196. o.
„Visszavonhatatlanul belekeveredtem a történelembe”: Salman Rushdie Az éjfél gyermekei című regényéről. Jelenkor, 1998. szeptember, 905-913. o.
The Boundaries of the Stage. Péter Nádas: Burial. The Anachronist, 1998, 267-280. o.
A nem-játék. Café Bábel, 2000/3., 75-87. o. http://www.kontextus.hu/mirolir/ca_san.html
Born a Woman and Made a Woman: Women’s narratives and their authority (Review on Nóra Séllei’s Lánnyá válik s írni kezd: 19. századi angol írónők). The Anachronist, 2000, 351-358. o.
Konferencia-előadás: Nő és férfi, férfi és nő: A társadalmi nemek kutatása Magyarországon az ezredfordulón, 2002. november 22-23. Gender és szexualitáskonstrukciók az irodalomban szekció, előadás: „Gender-konstrukciók Angela Carter A kínkamra és más történetek című kötetében”.
Cikkek (könyvekről és nem könyvekről)
Környezetvédelem és hivatal, Magyar Narancs, 2004.07.29.
Nem szivárvány (Zuzana Brabcová: Gyöngyök éve), Magyar Narancs, 2005.03.17.
Élet és mellébeszélés: az abortuszügy mint platformfelirat, Magyar Narancs, 2005.10.13.
Doris Lessing, az antifeminista feminista író. Élet és Irodalom, 2005. november 25.
A hívő aktivista ("Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet": Andorka Eszter emlékkönyv), Magyar Narancs, 2007.02.01.
Behunyt szemű fiú, gránátszilánkokkal (Knud Romer: Aki pislog, fél a haláltól). Élet és Irodalom, 2009. július 10.
Fordítások
Thomas Laqueur: A testet öltött nem: Test és nemiség a görögöktől Freudig. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2002 (VI. fejezet)
Annamarie Jagose: Bevezetés a queer-elméletbe. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2003
Judith Butler: Jelentős testek. A "szexus" diszkurzív korlátairól. Új Mandátum Könyvkiadó, 2005. Fordította Barát Erzsébet (1-4. fejezet) és Sándor Bea (5-8. fejezet).
3.
Tanítás
Ötödéves angol szakos hallgatóként (demonstrátorként) kezdtem el szemináriumot tartani az ELTE Anglisztika Tanszékén. Ösztöndíjas PhD-hallgatóként 3 éven át vezettem szemináriumokat (1998-2001):
* Bevezetés az irodalomtudományba
* Bevezetés a költészetbe
* Szakszeminárium kortárs regényekről (S. Rushdie, A. Carter, J. Winterson regényeiről) és elméletekről
4.
LMBT (leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű) jogvédelem és aktivizmus
Képzések
Egyetemi tanulmányaimmal egy időben LMBT- és emberi jogi tanulmányokat folytattam, képzéseken vettem részt:
1998: az International Gay and Lesbian Human Rights Commission emberi jogi képzése LMBT aktivisták számára, New York
2000: Open Society Institute, International Policy Fellowship, kutatómunka (részben ennek eredménye az angolul és magyarul megjelent Összefoglaló a leszbikusok, melegek és biszexuálisok diszkriminációjáról Magyarországon, 2001)
2001: a Center for the Study of Human Rights (Columbia Egyetem, New York) féléves emberi jogi képzése
2002: Open Society Institute, International Policy Fellowship, kutatómunka és szakmapolitikai képzések
Aktivizmus (majdnem kronologikus rendben)
1996-97: részt vettem a "Nemi szerepek a civil társadalomban" c. kurzus (előadássorozat) szervezésében az ELTE BTK-n.
1997-2001: a Háttér Társaság a Melegekért egyik ügyvivője voltam. Fő munkaterület: nemzetközi kapcsolatok (ILGA, IGLYO, a később megalakult ILGA-Europe, kelet-európai LMBT szervezetek).
1996-ban részt vettem az első melegfelvonulás megszervezésében, majd 2002-ig a nyári LMBT fesztiválok szervezésében.
1997-98. Fénymásolt, szamizdat Labrisz lap kiadása. 2000-ig vezettem a Labrisz-esteket.
1999: a Labrisz Leszbikus Egyesület megalapítása. 2003-ig az egyesület ügyvivője voltam.
Az általam szerkesztett / társszerkesztett kiadványok:
Leszbikus tér/erő, 2000. (Programadó írás: "Válaszutak: a leszbikus történelem és politika alapjai")
Szembeszél (novellák és versek), 2001.
2001: A Melegség és megismerés program kidolgozása:
Egyik amerikai tanulmányutamon ismertem meg két San Franciscói egyesület középiskolai felvilágosító programját. Hazatérve lefordítottam a tőlük kapott oktatási anyagokat (Support Services for Sexual Minority Youth, + Pacific Center for Human Growth), magyar viszonyokra átdolgozva őket, és összehívtam egy találkozót a Labrisz Leszbikus Egyesület érdeklődő tagjainak részvételével. Így dolgoztuk ki a későbbi "Melegség és megismerés" program alapjait. Miután támogatást kaptunk az EU PHARE Demokrácia Mikroprojektjétől, elindítottuk az iskolai programot: az egyesület tagjain kívül másokat is megkerestünk (mert férfiakat is be akartunk vonni a programba), pontosítottuk a megtartott órák menetét, szórólapokat nyomtattunk, és szétküldtünk 1300 ismertető levelet az ország összes középiskolájának. Később a Soros Alapítvány finanszírozta a Már nem tabu c. tanári kézikönyv (2002) megjelenését. Ennek a szerkesztését is vezettem, illetve megírtam a kötet első részében található programszövegeket.
2002: Már nem tabu: Kézikönyv tanároknak a leszbikusokról, melegekről, biszexuálisokról és transzneműekről. (Szerkesztés, programadó írások.)
Mindeközben aktív tagja és ügyvivője voltam a Háttérnek is. A szervezetet (másokkal együtt) képviseltem ILGA-Europe konferenciákon, brüsszeli Európai Parlamenti meghallgatáson, képzéseken. Egy ILGA-Europe konferencián született az ötlet, hogy fordítsuk le a nemzetközi szervezet lobbianyagát (After Amsterdam), illetve egészítsük ki magyar anyagokkal.
2000: Amszerdam után: Szexuális orientáció az Európai Unióban és Magyarországon (2000, szerk. Mocsonaki László és Sándor Bea). http://www.hatter.hu/amszterdam-utan
AZ OSI ösztöndíjasaként (2000) kutatást végeztem és hosszabb tanulmányt írtam a magyarországi diszkriminációról. Egy ILGA-Europe konferencián beszámoltam erről, és ott született meg a döntés, hogy más kelet-európai országok is készítenek hasonló jelentéseket az Európai Parlament szakértői számára és hazai és ezekkel lobbizunk Brüsszelben. Ebből az anyagból lett az a jelentés, amelyet a Háttér és a Labrisz közösen jelentetett meg, magyarul és angolul. (Magyar: http://www.hatter.hu/oesszefoglalo)
2002: tanulmány a Fundamentumban: „Diszkrimináció a munkahelyen. Az Európai Unió, az alapvető emberi jogok, a 2000/78/EK munkaügyi irányelv és a magyarországi jogi szabályozás." Fundamentum, 2002/3-4. 154-162. o.
2003-ban (egy év előkészítés után) szabadságoltam magam az LMBT mozgalomból, és kiléptem a Háttérből és a Labriszból is.
Amnesty International
2006-2007: kutatás és jelentésírás a magyarországi nemierőszak-szabályozásról és a probléma kezeléséről. A jelentés 2007 májusában jelent meg.
Magyarul: http://amnesty.hu/NEEM%20jelentes.html
Angolul: http://www.amnesty.org/en/library/info/EUR27/002/2007
Inter Alia
2008: az Inter Alia Alapítvány működésének első éve. Főleg blogírás.
Könyvkiadás, fordítás: Leslie Feinberg: Kőkemény. 2008.
Amit jelenleg csinálok + tervezek:
* 3 saját könyv (ünnepek, nagymamák, családok)
* az Inter Alia Alapítvány tevékenységei, új honlappal
* jogi egyetem
* sok-sok gyerekezés.
Egyetemi tanulmányok:
ELTE magyar szak (1992-1998)
ELTE angol szak (1993-1998)
CEU (1998-99) MA, Gender
ELTE BTK Doktori Iskola, Modern Angol és Amerikai Irodalom (1998-2001), doktori (PhD) fokozat megszerzése (irodalomtudomány, angol-amerikai irodalom): 2005.
Disszertációm címe: „Privilégium és átok”: Metanarratíva-kritika Angela Carter és Salman Rushdie írásaiban.
2.
Publikációk
Egyetemi éveim alatt és később tanulmányaim és fordításaim jelentek meg itt-ott (Jelenkor, ÉS, Café Bábel, Anachronist, kisebb cikkek a Magyar Narancsban). Szerkesztettem verseskötetet (A Gateway to the Sea / Kapu a tengerhez, kortárs skót költők antológiája, társszerkesztés, 1999), környezetvédelmi tananyagot (The Green Pack / Zölt útipakk, Regional Environmental Center, 2003), fordítottam gender-, LMBT- és queer-témájú könyveket, pl. Annamarie Jagose: Bevezetés a queer-elméletbe, Új Mandátum Könyvkiadó, Bp., 2003; Vanessa Baird: A szexuális sokféleség, HVG, Bp., 2004; Judith Butler: Jelentős testek, Új Mandátum Könyvkiadó, Bp., 2005. Az utóbbi években szociológiai tanulmányokat fordítottam angolra az MTA Regionális Kutatások Központja, a Jelenkutatások Alapítvány és egyetemi tanárok, kutatók számára.
Kötet
"Privilégium és átok": Salman Rushdie, Angela Carter és a kultúrakritika. Anonymus Kiadó, Budapest, 2009
Tanulmányok
"A massive double poem". Tennyson's In Memoriam (1833-1849). The Anachronist, 1996, 185-196. o.
„Visszavonhatatlanul belekeveredtem a történelembe”: Salman Rushdie Az éjfél gyermekei című regényéről. Jelenkor, 1998. szeptember, 905-913. o.
The Boundaries of the Stage. Péter Nádas: Burial. The Anachronist, 1998, 267-280. o.
A nem-játék. Café Bábel, 2000/3., 75-87. o. http://www.kontextus.hu/mirolir/ca_san.html
Born a Woman and Made a Woman: Women’s narratives and their authority (Review on Nóra Séllei’s Lánnyá válik s írni kezd: 19. századi angol írónők). The Anachronist, 2000, 351-358. o.
Konferencia-előadás: Nő és férfi, férfi és nő: A társadalmi nemek kutatása Magyarországon az ezredfordulón, 2002. november 22-23. Gender és szexualitáskonstrukciók az irodalomban szekció, előadás: „Gender-konstrukciók Angela Carter A kínkamra és más történetek című kötetében”.
Cikkek (könyvekről és nem könyvekről)
Környezetvédelem és hivatal, Magyar Narancs, 2004.07.29.
Nem szivárvány (Zuzana Brabcová: Gyöngyök éve), Magyar Narancs, 2005.03.17.
Élet és mellébeszélés: az abortuszügy mint platformfelirat, Magyar Narancs, 2005.10.13.
Doris Lessing, az antifeminista feminista író. Élet és Irodalom, 2005. november 25.
A hívő aktivista ("Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet": Andorka Eszter emlékkönyv), Magyar Narancs, 2007.02.01.
Behunyt szemű fiú, gránátszilánkokkal (Knud Romer: Aki pislog, fél a haláltól). Élet és Irodalom, 2009. július 10.
Fordítások
Thomas Laqueur: A testet öltött nem: Test és nemiség a görögöktől Freudig. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2002 (VI. fejezet)
Annamarie Jagose: Bevezetés a queer-elméletbe. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2003
Judith Butler: Jelentős testek. A "szexus" diszkurzív korlátairól. Új Mandátum Könyvkiadó, 2005. Fordította Barát Erzsébet (1-4. fejezet) és Sándor Bea (5-8. fejezet).
3.
Tanítás
Ötödéves angol szakos hallgatóként (demonstrátorként) kezdtem el szemináriumot tartani az ELTE Anglisztika Tanszékén. Ösztöndíjas PhD-hallgatóként 3 éven át vezettem szemináriumokat (1998-2001):
* Bevezetés az irodalomtudományba
* Bevezetés a költészetbe
* Szakszeminárium kortárs regényekről (S. Rushdie, A. Carter, J. Winterson regényeiről) és elméletekről
4.
LMBT (leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű) jogvédelem és aktivizmus
Képzések
Egyetemi tanulmányaimmal egy időben LMBT- és emberi jogi tanulmányokat folytattam, képzéseken vettem részt:
1998: az International Gay and Lesbian Human Rights Commission emberi jogi képzése LMBT aktivisták számára, New York
2000: Open Society Institute, International Policy Fellowship, kutatómunka (részben ennek eredménye az angolul és magyarul megjelent Összefoglaló a leszbikusok, melegek és biszexuálisok diszkriminációjáról Magyarországon, 2001)
2001: a Center for the Study of Human Rights (Columbia Egyetem, New York) féléves emberi jogi képzése
2002: Open Society Institute, International Policy Fellowship, kutatómunka és szakmapolitikai képzések
Aktivizmus (majdnem kronologikus rendben)
1996-97: részt vettem a "Nemi szerepek a civil társadalomban" c. kurzus (előadássorozat) szervezésében az ELTE BTK-n.
1997-2001: a Háttér Társaság a Melegekért egyik ügyvivője voltam. Fő munkaterület: nemzetközi kapcsolatok (ILGA, IGLYO, a később megalakult ILGA-Europe, kelet-európai LMBT szervezetek).
1996-ban részt vettem az első melegfelvonulás megszervezésében, majd 2002-ig a nyári LMBT fesztiválok szervezésében.
1997-98. Fénymásolt, szamizdat Labrisz lap kiadása. 2000-ig vezettem a Labrisz-esteket.
1999: a Labrisz Leszbikus Egyesület megalapítása. 2003-ig az egyesület ügyvivője voltam.
Az általam szerkesztett / társszerkesztett kiadványok:
Leszbikus tér/erő, 2000. (Programadó írás: "Válaszutak: a leszbikus történelem és politika alapjai")
Szembeszél (novellák és versek), 2001.
2001: A Melegség és megismerés program kidolgozása:
Egyik amerikai tanulmányutamon ismertem meg két San Franciscói egyesület középiskolai felvilágosító programját. Hazatérve lefordítottam a tőlük kapott oktatási anyagokat (Support Services for Sexual Minority Youth, + Pacific Center for Human Growth), magyar viszonyokra átdolgozva őket, és összehívtam egy találkozót a Labrisz Leszbikus Egyesület érdeklődő tagjainak részvételével. Így dolgoztuk ki a későbbi "Melegség és megismerés" program alapjait. Miután támogatást kaptunk az EU PHARE Demokrácia Mikroprojektjétől, elindítottuk az iskolai programot: az egyesület tagjain kívül másokat is megkerestünk (mert férfiakat is be akartunk vonni a programba), pontosítottuk a megtartott órák menetét, szórólapokat nyomtattunk, és szétküldtünk 1300 ismertető levelet az ország összes középiskolájának. Később a Soros Alapítvány finanszírozta a Már nem tabu c. tanári kézikönyv (2002) megjelenését. Ennek a szerkesztését is vezettem, illetve megírtam a kötet első részében található programszövegeket.
2002: Már nem tabu: Kézikönyv tanároknak a leszbikusokról, melegekről, biszexuálisokról és transzneműekről. (Szerkesztés, programadó írások.)
Mindeközben aktív tagja és ügyvivője voltam a Háttérnek is. A szervezetet (másokkal együtt) képviseltem ILGA-Europe konferenciákon, brüsszeli Európai Parlamenti meghallgatáson, képzéseken. Egy ILGA-Europe konferencián született az ötlet, hogy fordítsuk le a nemzetközi szervezet lobbianyagát (After Amsterdam), illetve egészítsük ki magyar anyagokkal.
2000: Amszerdam után: Szexuális orientáció az Európai Unióban és Magyarországon (2000, szerk. Mocsonaki László és Sándor Bea). http://www.hatter.hu/amszterdam-utan
AZ OSI ösztöndíjasaként (2000) kutatást végeztem és hosszabb tanulmányt írtam a magyarországi diszkriminációról. Egy ILGA-Europe konferencián beszámoltam erről, és ott született meg a döntés, hogy más kelet-európai országok is készítenek hasonló jelentéseket az Európai Parlament szakértői számára és hazai és ezekkel lobbizunk Brüsszelben. Ebből az anyagból lett az a jelentés, amelyet a Háttér és a Labrisz közösen jelentetett meg, magyarul és angolul. (Magyar: http://www.hatter.hu/oesszefoglalo)
2002: tanulmány a Fundamentumban: „Diszkrimináció a munkahelyen. Az Európai Unió, az alapvető emberi jogok, a 2000/78/EK munkaügyi irányelv és a magyarországi jogi szabályozás." Fundamentum, 2002/3-4. 154-162. o.
2003-ban (egy év előkészítés után) szabadságoltam magam az LMBT mozgalomból, és kiléptem a Háttérből és a Labriszból is.
Amnesty International
2006-2007: kutatás és jelentésírás a magyarországi nemierőszak-szabályozásról és a probléma kezeléséről. A jelentés 2007 májusában jelent meg.
Magyarul: http://amnesty.hu/NEEM%20jelentes.html
Angolul: http://www.amnesty.org/en/library/info/EUR27/002/2007
Inter Alia
2008: az Inter Alia Alapítvány működésének első éve. Főleg blogírás.
Könyvkiadás, fordítás: Leslie Feinberg: Kőkemény. 2008.
Amit jelenleg csinálok + tervezek:
* 3 saját könyv (ünnepek, nagymamák, családok)
* az Inter Alia Alapítvány tevékenységei, új honlappal
* jogi egyetem
* sok-sok gyerekezés.
2009. március 3., kedd
Neil Gaiman: Sosehol
Lektűr a javából, illetve nem tudom, hogy a javából-e... Többet vártam tőle, valakinek az ajánlója alapján. Aztán amit kaptam: könnyed olvasmány, egy jó kis alapötlet, néhány kortárs vicc, a végén kis csodálkozás és unalom. Unatkozó harmincas pénzügyi szektorban dolgozó férfi talál egy izgalmas második világot, és bár ott az életét félti, jobbnak érzi, ha odatartozik, mert errefelé nem várna rá más, mint az unalom, unalmas munka, unalmas nők, unalmas gyerekek unalmas házban. (Örök kérdés: miért van az, hogy mindig férfiak érzékelik ilyen végtelenül unalmasnak az életet, valami alapos távolságtartással? Női íróknál ez a problematika nem létezik. Esetleg a vágy a részvételre, a kizártság, de az nagyon más. Amúgy inkább részt vesznek, élnek a világban, nem kívülállóként leunalmasozzák szimplán és leegyszerűsítve.) Ilyenkor felhúzom a szemöldökömet azért. Oké, ő tudja, unalmas az élete. És? Nincs izgalmas munka? Nincsenek izgalmas más emberek? Nincs izgalmas nő? Miért kavar valakivel, akivel nem is kommunikál, hogy aztán arra jusson: unalmas? Sajnálnunk is kellene? Azért, mert mindenki unalmas körülötte? Gaiman ezt mondja, kb. Én, ha sajnálom, másért: azért, mert ő maga egy elszigetelt, kommunikációra képtelen emberke. De így már nem hős, és az egész regény elveszíti azt a kis pikantériáját, ami az alapfelállás szerint volna neki. (És unalmas lesz.) A fordítás néhol szellemes, máshol zavaróan hibás mondatokból áll, nem is értem, hogyan lehettek a kötetnek szerkesztői. Szóval a fordító sietett, a szerkesztők meg rosszak vagy trehányak. Nem baj, egyszer rendben van az is, ha ilyet olvasok, de másszor érdekesebbet jó azért.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
